Megérkeztünk :)

Tegnap este helyi idő szerint 11 pm-kor megérkeztünk a burlingtoni reptértől kb 20 percre lévő Colchesterbe, a táborunkba. Kedvesek voltak, a táborból két vezető és a már ittlévő magyar fiaink (Bence és Gergő) vártak minket a reptéren, kis táblával a kezükben :D illetve a parkolóban egy böhöm nagy terepjáróval. Este már nem nagyon láttunk semmiből semmit, csak elfoglaltuk a kis faházunkat, ami olyan mint a Két Lottiban. Kedvesek voltak, mondták h pihenjünk nyugodtan, akár délutánig, meg bármikor kapunk kaját úgyhogy emiatt nem kell aggódni. De aztán csak felkeltünk 9kor (ehhem felkeltettek a fiúk akik hiperaktivitásban szenvednek), és körbevittek a táborban egy golfkocsival :D Hát buzi nagy ez a terület, nemám olyan mint Zamárdi, körülbelül egy Sziget fesztivál nagyságú. Van egy csomó futball pálya, meg tenisz pályák, meg összevissza kis faházikók szerte szét a területen, és nem mellesleg van egy saját partszakasza egy hatalmas tóból. Kicsit félelmetes volt egy kis faházban aludni a semmi közepén :D Olyan potenciális horrorfilm téma, azon lamentáltam, vajon melyikre van nagyobb esély, hogy előbb a baltásgyilkos, vagy valami elvadult óriásmedve támad ránk... De egyelőre még minden rendben :D
Ma nincs semmi dolgunk, szal itt ülök a Leadership Hut-ban, ami ilyen tábori alkalmazottaknak fenntartott pihenő, és épp egy hatalmas babzsákfotelbe vagyok belesüppedve. Az angolok meg körülöttünk csacsognak, hülye kiejtéssel, ami olyan mintha Abász beszélne angolul, szal ilyen furán idegesítő :D Eskü az amcsikat jobban értem, ami meglepő. Na mostmeg DVD-zni akarnak, akkor lépek :)) Na, a Nick and Norah című film következik.
Puszi :)

(Majd töltök képeket a táborról, de egyelőre szar idő van és így nemjó fényképezni.)