Szerződés, pipa

Juhú, szerződés aláírva :))
Ezzel nyakamba szakadt a temérdek tennivaló - profil elkészítése, papírok beszerzése, erkölcsi bizonyítvány, vízum interjú, és persze nem mellesleg a pénz megkeresése, amit hozzájárulásként köll majd befizetni :)
Tyűű...

De most karácsony :))

Start

Körülbelül egy éve hallottam először a Camp Leaders-ről. Nyári táboroztatás az USA-ban... kis amcsi gyerkőcökre vigyázni, tanítgatni, megkajáltatni őket, ilyesmi. Közben a sok más kultúrából érkezett személyzettel összehaverkodni... Kint tölteni egy nyarat Amerikában.
Idén egyre komolyabban gondolkodtam a dolgon, hiszen egy felejthetetlen nyár ígéretével kecsegtet. Elrepülni egy másik kontinensre, megismerni egy teljesen más kultúrát, gyakorolni a nyelvet, találkozni új emberekkel, munka közben szórakozni, munka után pedig utazgatni, és felfedezni Amerikát. És mindezt szerencsére nem is egyedül, mert Orsi, az egyik legjobb barátném is régóta kacérkodott a gondolattal. Hát most rászántuk magunkat, utánajártunk, voltunk tájékoztató napon, és Orsi már az interjún, és a szerződés aláírásán is túl van. Én, és egyébként Orsi barátja, Soma is, holnap megyünk... húúú izgulok. Angolul kell majd beszélni kb negyed órát arról, hogy ki fia borja vagyok, mit tanulok, miket csinálok szabadidőmben, miért szeretnék kimenni, stb. Ami nem is para annyira, Füzesi Kati néni még annó frankón lefektette eme társalgás alapjait a gimiben, a nagyobbik gond az, hogy ezzel ténylegesen elkezdődik a dolog. Holnap bemegyek, elmondom mizu, aláírom a szerződést, és fél év múlva repülök.
És 99%-om valóban ezt szeretné, csakhogy van az a kis köcsög maradék 1%, ami megkérdőjelezi, hogy két hónap amcsi melózás + pár hét utazgatás, távol az otthontól megéri-e azt, hogy ilyen sokáig ne lássam a családom, a barátom, a barátaim. Mégiscsak a szeretteimről és a szerelmemről van szó, akiket a holnapi nappal hivatalosan is nélkülözni fogok két és fél-három hónapig az életemből. Nagyon nem akarom megbántani Olivért, akit most itthagyok egész nyárra, hogy hajrá, azért érezd jól magad, majd dumálunk. Tudom hogy nem lesz egyszerű egy párkapcsolatot fenntartani x ezer kilométerről, skype-on keresztül. Nem tudom még hogy fogom bírni a nagy nyári közös bulik, a baráti sütögetések, a csajos dumálások nélkül... még sose voltam ennyit távol a barátaimtól.
De remélem egyszer majd megértik azok akik most ellenzik ezt az egészet, hogy ez az út már nagyon régi vágyam, és hogy ez az utolsó nyaram, hogy megvalósíthassam ezt az álmot...
Remélem tényleg megéri :)